Vannak, akik vitatják, hogy a mesterséges intelligencia (AI, Artificial Intelligence) lenne jelenleg az információtechnológiai iparág egyik legizgalmasabb témája. Miért is ne lenne az? Az AI-ban rejlő lehetőségek annak ellenére óriásiak, hogy régen láttunk olyan technológiai trendet, amelyik ennyire fel lett volna fújva, miközben sok ember nem is érti pontosan, hogy mi is ez, hogyan működik, mire képes jelenleg és mire nem, valamint, hogy milyen hatásai lehetnek.
Ebben, és várhatóan még néhány további bejegyzésben megosztunk pár gondolatot az AI-val, mint aktuális megatrenddel kapcsolatban, így segítve helyére tenni a fogalmat, illetve egyáltalán megérteni, hogy mi is ez, valamint igyekszünk megvilágítani az üzleti megoldásokra gyakorolt lehetséges hatásait.
Kezdjük azzal, hogy tisztázzuk, mit is jelent valójában a mesterséges intelligencia!
Mi az a mesterséges intelligencia?
Az Oxford Dictionary úgy magyarázza a mesterséges intelligencia fogalmát, mint általában emberi intelligenciát igénylő feladatok végrehajtására képes számítógépes rendszerekkel kapcsolatos elméletet és fejlesztési irányt. Ez így tisztán érthető, azonban egyből felmerül a kérdés, hogy mi az az emberi intelligencia, és hogyan kellene összehasonlítani azzal, ahogy a számítógépek működnek?
Szintén az Oxford Dictionary nyers megfogalmazása szerint az intelligencia tágabb értelemben a tudás és készségek megszerzésének, valamint alkalmazásának képessége.
John McCarthy, akit széles körben az AI alapító anyjának tartanak, az 1950-es években intelligens gépek elméletével és fejlesztésével foglalkozott. Ő úgy beszélt ezekről a gépekről, mint, amelyek képesek tudást és készségeket szerezni, valamint alkalmazni.
Önmagában az a folyamat, hogy egy gép tudást és készségeket szerez, valamint alkalmaz viszonylag egyszerű. Nem számít a környezet, nincs szükség gondolkodásra, mindössze adatokat és utasításokat kell adni számára. A tankönyvi definíció alapján ez a gép már intelligens.
De mi a helyzet az emberi tényezővel kapcsolatos finomságokkal?
Az emberi intelligencia
Az emberi intelligencia, amelyet néha az általános intelligencia fogalommal vagy a g-faktorral azonosítanak megkívánja, hogy a tudás és készségek megszerzésének, alkalmazásának képessége különböző feladatok esetén vizsgálva pozitív összefüggésben legyen. Egyszerűbben fogalmazva, amit megtanultunk az A feladat megoldása során az pozitív hatással legyen a B feladat megoldásához szükséges tudás és készségek megszerzésének, alkalmazásának képességére. Ez a folyamat emberek esetében természetes, bár sokan nem is vagyunk tudatában, hogy így működünk, folyton ez történik, ha tanulunk valamit.
A fentiek alapján a mesterséges intelligencia esetében nem az a fő kihívás, hogy meghatározzuk az A és B feladatot, és rávegyük a számítógépet az adatok feldolgozására, hanem inkább az, hogy képessé tegyük különböző feladatok között összefüggések megteremtésére, illetve egyáltalán arra, hogy felismerje milyen esetben tegye ezt meg a fejlődése érdekében.
Azért, hogy egy való életből vett példán keresztül szemléltessük a különbséget, vizsgáljuk meg a makikat és a csimpánzokat!
Egy gyakorlati példa
Vizsgáljuk meg például az amszterdami állatkertben lakó piros fodros maki családot. Ez a faj a félmajmok közé tartozik, amelyek a majmoknál, az emberszabású majmoknál és az embereknél kevésbé intelligensnek tartott főemlősök.
A makicsalád minden nap ugyanabban az időben kapott élelmet. Az állatkert területén gyakran köröztek sirályok, és gyakran lecsaptak a makik eledelére. Ennek megakadályozására a gondozók átlátszó műanyagdobozokat kezdtek el használni egy olyan csővel az oldalán, amelyet a makik karmának megfelelően méreteztek. Tökéletes megoldás, gondolhatjuk, hiszen a sirályok így képtelenek elorozni a makik eleségét. A kihívás? Nos, a makik maguktól nem birkóztak meg a feladattal. Képtelenek voltak kitalálni, hogy miként férhetnének hozzá az eledelhez. A gondozóknak hetekig kellett tanítaniuk a makikat, és megmutatni nekik hogyan csinálják (informatikai analógiával élve: létre kellett hozniuk egy referencia adathalmazt), mielőtt azok önállóan hozzá tudtak volna férni a táplálékhoz. Ezt nevezhetjük intelligenciának? Talán, ha minden makinak sikerül elsajátítania és alkalmaznia az eledelhez való hozzáférés készségét.
Most képzeljük el, hogy a makik helyett csimpánzokat engedünk be a területre, ahol a dobozokban kihelyezett élelem található. Van bárki, aki azt gondolja, hogy nem oldanák meg a feladatot kevesebb mint egy nap alatt? Esetleg kevesebb mint egy óra alatt? És mindezt anélkül, hogy egy embernek meg kellene mutatnia nekik hogyan kell. És ez intelligencia? Határozottan! Sokkal gyorsabban képesek az élelemhez való hozzáféréshez szükséges tudás és készségek elsajátítására, mert felismerik a problémát, és a meglévő készségeik, tudásuk, eszközeik segítségével, valamint azok megfelelő környezetben való alkalmazásával könnyedén megoldják a feladatot.
A mesterséges intelligencia lehetséges jövője
Noha túlságosan leegyszerűsítettük a problémát, talán jól példáztuk a különbséget a valaminek a végrehajtására való betanítás és az általános intelligencia között. A betanítás véges számú rögzített szabályon, valamint szűk és meghatározott környezeten alapul. Ez az, amit sok számítógépes rendszer esetében látunk, és ezt emlegetik AI-ként. A tanulás segítségével az AI képes arra, hogy új feltételek alapján vizsgáljon egy adathalmazt, és gépi tanulás útján bizonyos mintákat, összefüggéseket keressen egy probléma megoldásához. Tehát, egy meglehetősen célfüggő, alkalmazott intelligenciáról beszélünk.
Az a fajta általános intelligencia, amellyel például a csimpánzok rendelkeznek már jóval ritkább, és bár ez lehet az AI lehetséges jövője, addig még hosszú utat kell megtennünk.
