Egyre több szervezet költözteti információs rendszereit felhőbe. 2025-re a számítógépes feldolgozás mintegy 60 százaléka felhőalapon fog zajlani. A fogyasztói világban a felhőalapú megoldások alkalmazása már manapság is teljesen természetes, és a vállalati szektorban is egyre inkább bevett gyakorlattá válik.
De vajon minden vállalat számára ez a megfelelő út?
A fő kérdések:
- Hol fog működni?
- Ki fogja működtetni? Az ügyfél? Vagy valaki más?
- Hogyan fog az ügyfél fizetni érte? Előre, egy összegben? Bérli? Előfizetéses konstrukcióban?
A helyi telepítéstől kezdve a felhőbe telepítésen és menedzselt felhőszolgáltatáson át a szoftverszolgáltatásig (SaaS) egy olyan skálán képzelhetjük el a különféle telepítési módokat, ahol a skálán előre felé haladva egyre több menedzsment feladattól szabadulunk meg. Tehát nem csupán az a kérdés, hogy a helyi telepítés vagy a felhőszolgáltatás mellett döntünk-e, hanem a helyzet ennél némileg összetettebb.
A helyi telepítés esetében nehézségekbe ütközünk a skálázhatóság és a jövőre való tervezhetőség vonatkozásában. Amennyiben rosszul tervezünk, az a rugalmasság kárára fog menni. Az új hardver beszerzése és telepítése időigényes. Aggódhatunk a biztonság miatt is, a jó szakemberek megtalálása és megtartása szintén nem könnyű, és drága is. Persze, mindez megoldható, csak pénz kérdése.
A felhőbe telepítés esetén megszabadulhatunk a legtöbb fent vázolt problémától. Sokkal könnyebben skálázható, és rugalmas. Azonban továbbra is menedzselni kell a megoldást, így szükség van a szakemberekre is, akik ezt a feladatot elvégzik. Legalább három cég érintett a megoldásban: az, amelyik az infrastruktúrát szolgáltatja, a szoftverszolgáltató, és a saját vállalatunk. Lehet ennél bonyolultabb is a helyzet. Mindegyik cég csak a saját darabjáért felel a kirakósjátékban, ezért bizonyos dolgok figyelmen kívül maradhatnak.
A menedzselt felhőszolgáltatás esetében a kirakósjáték minden darabja az IFS-hez kerül. A kapcsolati háló leegyszerűsödik az ügyfél és az IFS közötti viszonyra. Az IFS üzemelteti az összes technológiai megoldást, de az ügyfél vásárolja meg és tulajdonolja a szoftverlicenceket.
Az SaaS még tovább bővíti a modellt, ilyen esetben ugyanis a szoftvert előfizetéses konstrukcióban lehet igénybe venni a licencek megvásárlása helyett.
Fizetés
Helyi telepítés esetében az infrastruktúra, az üzemeltetés és a szoftver mind a beruházási költséget növeli. A menedzselt hoszting esetében az infrastruktúra és üzemeltetés már a működési költségek közé sorolható. Ez igaz az IFS menedzselt felhőszolgáltatására is, azonban csak az SaaS modell biztosítja, hogy az összes kiadás tisztán a működési költségkeretet terhelje.
A következő kérdéseket kell tehát feltennünk: Mekkora kontrollt akarunk? Mekkora rugalmasságra van szükségünk? A működési és beruházási költségek milyen egyensúlya kedvező a cég számára?
Hardver
Az IFS a Microsoft Azure-t választotta platformként. Szoros együttműködés van az IFS és a Microsoft között. Az Azure azért különösen jó választás az IFS ügyfelei számára, mert a hibrid felhőre fókuszál, így nem feltétlenül kell a teljes meglévő IT-infrastruktúrát egyszerre lecserélni, hanem lehetőséget biztosít a felhőszolgáltatás irányába való fejlődésre. Bizonyos rendszerek előrelátható ideig megmaradhatnak helyi telepítésűek.
Az Azure nagy mértékben skálázható és kiemelkedően biztonságos, a Microsoft intenzív beruházással fejleszti a platformot.
Menedzsment
Az IFS menedzselt felhőszolgáltatása teljes körű az év 365 napján, a nap 24 órájában. A vállalat dedikált szakemberekkel, korlátozott számú helyszínről szolgáltat. Mivel, eredendően az IFS a szolgáltató, nagyon szorosan integrálódik a társszervezetekkel (leányvállalatok, partnerek). Így az ügyfél egyetlen, minden szolgáltatásra kiterjedő szerződést köthet az IFS-sel.
Az SaaS modell esetében az IFS az eredményre szerződik az ügyféllel, ugyanis ilyenkor az ügyfél valójában szolgáltatási szintet vásárol az IFS-től, annak rendje és módja szerint mulasztás esetén kötbérfizetési kötelezettséggel. A díjfizetés egyszerű felhasználónkénti havidíj alapú. A menedzselt felhőszolgáltatás esetén az szoftverlicenc az ügyfél tulajdona, az IFS pedig havidíjat számláz a felhőszolgáltatásért annak terjedelme alapján.
Az IFS egy sor sztenderdizált megoldást nyújt, amelyeket az ügyfél konfigurálhat, és ha valóban szükséges, testre szabhat. A hozzáférést nyílt interneten, VPN-en és ExpressRoute-on keresztül is támogatja az IFS. A Microsoftnak 50 adatközpontja van, amelyek közül az ügyfél tetszése szerint választhat.
A modell legfőbb előnye, hogy egyetlen szereplő felel mindenért. Az IFS incidens felelősöket és egységes bejelentés osztályozási funkciót biztosít. Az ügyfél bejelentése alapján az IFS határozza meg, hogy melyik csapatnak szükséges foglalkoznia az üggyel.
Bizonyos versenytársaival ellentétben az IFS egyetlen ügyfelét sem kényszeríti a felhőbe. Ugyanis a felhő jelenleg nem megfelelő minden vállalat számára, az IFS-nél ezért továbbra is hordozható a licenc. Ugyanakkor azon cégek számára, amelyeknek megfelelő, az IFS több választási lehetőséget is biztosít.
